2013. április 25.

Ablak


                               Az ablak fontos.
                               A van-nal, nincs-csel
                               kapcsol össze,
                               a bent-tel, kint-tel.
                               Pár millió fényévet enged
                               besugározni a padlóra,
                               mintha a sugár végcélja volna,
                               hogy hozzád  jusson -
                               Gondold meg, kéz,
                               ki az ablakot csukod

                               tárod,
                               milyen kozmikus mozdulat,
                               mellyel a mindenséget kirekeszted,
                               bebocsátod.
                                                           Károlyi Amy


A képeket Angliában, a Bodiam kastélyban készítettem.

2013. április 23.

Piros...



...avagy gombhoz a kabátot. Illetve kiegészítőkhöz a pulóvert. 


Ami közös és összeköti a darabokat, az a sapka maradékából készült piros csík a kendőn, valamint a pulóver ujján és alján.


A fenti közelképen látható legjobban a mouliné fonal árnyalatgazdagsága, mely miatt könnyen társítható más darabokkal. A pulóver bő szabású, aláöltözhető, kényelmes raglán fazonú. Tudom, nem időszerű gyapjúpulóverekkel előhozakodni ilyenkor, de nem ez az utolsó, hamarosan mutatom a többit...

2013. április 17.

Sapka, sál


A sálhoz a fonalat még Canterburyben vettük.  Canterbury az anglikán egyház központja, érseki székhely már 597-ben. Hódító Vilmos (1066) óta pedig az Egyesült Királyság minden királyát Canterbury érseke koronázza Londonban a Westminster Apátságban. Sétálgattunk az ódon házak között - némelyik a 16. század elején épült -, amikor egy fonalboltra leltünk. Emlékül választottunk egy szürkét Mr Yarnartnak és egy rózsaszínes tweed Louisa Harding-fonalat nekem. Ez utóbbin még gondolkozom: vajon mit lehetne csinálni 230 m fonalból? több nem volt a boltban... valószínűleg keresek itthon hozzáillő fonalat.  Azt viszont már ott, az üzletben tudtam, hogy a szürkéből sálat kötök. 100 g/170 m, és azért ezt választottuk, mivel a címke szerint "100% British Wool", és ha már brit gyapjú, akkor legyen kelta a minta. Kötöttem hozzá egy sapkát egy Fair Isle-minta felhasználásával, így lett Mr Yarnartnak egy szép, Canterburyre emlékeztető rusztikus szettje.
 A sál mintáját a Ravelryn találtam, egy közkedvelt kelta bog, amelyet sokan megkötöttek már, az általam felhasznált változat eredetileg nyakmelegítő. Szegélyként négy-négy szem lustakötés van a két szélén, és addig kötöttem, amíg el nem fogyott a fonalam. Illetve maradt azért egy kevéske, így kerestem hozzá sötétebb szürkét és egy kis maradék feketét, és kötöttem hozzá egy sapkát is, melyhez egy egyszerű kis mintát választottam a 200 színes Fair Isle kötésminta című könyvből.




Hangulatos városka a sokszáz éves, bájos favázas házaival. Itt van például a Weavers, amely Canterbury legtöbbet fotózott épülete, és amely a bejárat fölött olvasható felirat szerint éppen 1500-ban épült. Vagy a Sun Hotel, amely 1503-ban épült, és vendégei között több híresség is volt, például Charles Dickens is megszállt itt. És a kedvencem, egy 1370-ben épült pub, a Parrot, amely a régi római városfal mellett épült, és a város egyik legrégibb épülete...

2013. április 4.

Tengerpart



Öböl felett sirály száll
És félhomály oson;
Alkonyfény tükröződik
A nedves zátonyon.

Még egyszer halkan borzong
És elnémul a szél;
Kibomlanak a hangok
A mélység felszínén.

                        Theodor Storm










Titokzatos, kiismerhetetlen... Más és más arcát mutatja hajnalban Dovernél a fehér sziklák alatt, Hastingsnél dagálykor és a Seven Sisters szikláinál a parttól messze besétálva a homokpadra apály idején. Mennyire más ott minden, mint itthon, mégis annyira otthon éreztem magam! Éppen hogy csak hazaértünk, máris hiányzik a sirályok rikoltozása - már kora reggel kakasszó helyett erre ébredtünk...









Jártunk az egykori királyi üdülőhelyen, Brightonban és a Brit Királyi Haditengerészet otthonában, Portsmouthban is. És ezúttal is Hastingsben - Hódító Vilmos 1066-ban történt partraszállásának helyszínén - szálltunk meg. 
Megnéztük Stonehenge rejtélyes köveit, láttunk gyönyörű várkastélyokat, és voltunk Londonban, Canterburyben  is. De erről majd máskor. Most megyek, elrendezem a tengerparton gyűjtögetett kavicsokat, kagylókat... Mert "gyűjtjük az adatokat, dolgokat, embereket, ötleteket, mélyenszántó tapasztalatokat, anélkül, hogy megértenénk lényegüket… De néha eljönnek más idők is. Amikor megálljt parancsolunk magunknak. Nyugodtan elüldögélünk valahol. Elveszünk egymásra rakódott emlékeink halma alatt. Figyelünk, és meghalljuk, amint egy másik világ halk szellői susogni kezdenek.”                                                                                                               (James Carroll)