2013. július 28.

Kék Duna


Egy osztrák legenda szerint a szerelmesek kék színűnek látják - az egyébként szürke - folyót. Pedig dehogy szürke! Én magam is láttam, kérem szépen, igenis kék! De ahhoz, hogy ilyen gyönyörű, hihetetlenül kéknek, néhol égkéknek, máshol mélykéknek lássam, Bécstől – szegény ifjabb Strauss! – jóval messzebb kellett utaznunk: le egészen az Al-Dunáig.


Érdemes út közben egy-egy várnál, erődítménynél megállni, emlékezni  a magyar történelem kimagasló alakjaira, fontos eseményeire. Kezdjük a péterváradi erőddel, melyet a „Duna Gibraltárja” néven is emlegetnek. Az itt álló ősi vár 1526-ig magyar kézen volt. Óratornyán híres óra, melynek furcsaságát az adja, hogy a mutatók fordítva működnek, a kismutató mutatja a perceket, a nagymutató pedig az órákat, hogy a Dunán hajózók már messziről láthassák a helyi időt. Egy másik történet szerint éppen a hajósok megtévesztésére találták ki ezt a fordított órát a furfangos városlakók. A déli forróságban az óra alatt látható kis gekkónak valószínűleg fogalma sincs arról, hogy milyen nevezetes helyet választott a napfürdőzéshez. Pétervárad a nevét egyébként az uradalom birtokosáról, Péterről kapta, aki tulajdonképpen a Bánk Bán Petur bánja volt, s aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait.


Belgrád váránál 1456. július 22-én Hunyadi János és Giovanni  da Capestrano (Kapisztrán Szent János) legyőzték a tízszeres túlerőben lévő törököket. A keresztény világban a nándorfehérvári győzelem emlékét őrzi a déli harangszó. S itt van az a híres bástya, melyről a legenda szerint Dugovics Titusz a mélybe vetette magát, magával rántva egy török katonát, így akadályozva meg hogy az kitűzze a török zászlót a várfalra. És bár a Dugovics-legenda történeti hitele kétséges, mi több, valószínűleg maga Dugovics is kitalált személy, de azért mégsem szívesen számol le az ember egy lelkesítő nemzeti legendával.


A Duna és a Morava összefolyásánál, az egykor 21 tornyú Szendrő vára a délvidék egyik nagy erőssége volt. Amikor Nándorfehérvár a magyar király kezére szállt, még élt a szerb állam, és volt fejedelme. De nem volt királyi székhely, azért Nándorfehérvár pótlására egy királyi udvar befogadására is alkalmas várat kellett építeni. Ez az új vár lett Szendrő. Ez magyarázza a vár méreteit - több mint 10 hektárnyi területű -, hiszen egyszerre kellett a török elleni védelemnek és a középkori királyi udvartartás kívánalmainak megfelelnie. A Balkán leghíresebb építésze emelte a konstantinápolyi erődítések mintájára. A falakat egy-egy település ide vezényelt jobbágyai építették fel, mégpedig meghatározott falszakasz felépítésére szerződve vagy kötelezve. Így aztán a falak szerkezete, díszítése nagyjából 20 méterenként teljesen más. A vár egyik ostrománál halt meg Kinizsi Pál.


A Vaskapu-szoros bejáratánál fekszik Galambóc vára. Ostromolta Mátyás király, majd Kinizsi Pál is. Többször került török kézre. A vár egyik ostromának emlékét őrzi Arany János Rozgonyiné című balladája. A Duna szabályozása miatt  a vár egy része a vízben áll, a műút a váron keresztül vezet, több, a sziklákba vágott alagúton keresztül.




A Vaskapu valójában nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú rendszer a Szerb-Érchegység és a Déli-Kárpátok között. A Duna első szűkülete Galambóc váránál van. 


Ezután következik Gospodin Vir szurdoka. A sziklák 500 méterre emelkednek a folyó fölé, és a szárazföldről is csak nehezen közelíthetők meg. Itt, a Duna-parton egy patkó alakú platón található Lepenski Vir, ahol már Kr. e. 7000 körül éltek emberek. 


Házaik a Duna felé néztek, közöttük átjárók vezettek a folyó felé, az épületek háta pedig azonos távolságra volt a környező szikláktól.
A házak szokatlan formájúak voltak: alapjuk egyenlő szárú háromszög. Belsejükben szögletes kövekből épült téglalap alakú tűzhely található. A tűzhelyek meghosszabbításában kőből készült házi oltár, ezen helyezték el a folyami kövekből készült szobrokat. Minden szobor a folyóparton található homokkő tömbökből – óriási kavicsokból - készült.
A szobrokat egy része egyszerű geometriai formákat mutat. Találtak furcsa, halszájú embert ábrázoló szobrokat is, melyeknek valószínűleg szakrális szerepük volt. 8000 éves koruk ellenére hihetetlenül moderneknek tűnnek ezek a tojás formájú óriáskavicsok: alkotóik alig avatkoztak be a folyó évezredes formáló-csiszoló munkájába.


Ez után következik a legszűkebb szurdok, a Nagy Kazán-szoros. A folyó a felső szakaszon, a Nagy-Kazán-szorosnál a legkeskenyebb, mindössze 150 méter, s itt a sziklafal 300 méter magasan tornyosul a zúgó víz fölé.. A Kis-Kazán valamivel szélesebb. A kettő között találjuk a dubovai kiöblösödést. A víz itt közel 80 méter mély, ez a folyó legmélyebb pontja. Összehasonlításképpen: Budapesten a a Széchenyi hídnál még csak 350 méter a Duna szélessége, Belgrádnál már az 1 km-es szélességet is megközelíti!
Orsovánál egy szélesebb szakasz után következik az utolsó szűkület,szűkebb értelemben ezt a helyet nevezik Vaskapunak, ahol a folyó kilép a Havasalföldre.


Odafelé a szoros déli, szerb partján - a valamikori római Traianus-úton – haladtunk, visszafelé egy kis herkulesfürdői kitérő után a román oldalon jöttünk. Mindkét útvonal vadregényes, közvetlenül a Duna partján vezet. De még ennél is nagyobb élmény volt végighajózni a szoroson!


2013. július 21.

Kirándulás

azaz kiruccanás egy új területre. Szerintem  soha nem leszek profi gyöngyfűző, de szeretek új dolgokat kipróbálni. Ezeket a nyakláncokat csak úgy, kikapcsolódásképpen, magamnak, a magam örömére fűzögettem. Mindhárom mintája azonos, egy kalotaszegi gyöngyszalag, melyet Oláh Márta Népi gyöngyékszerek című kiadványában találtam.


2013. július 15.

Portrék, tájak...


  ... és az idén is volt fesztivál, akárcsak tavaly. Jó volt újra látni az ismerős arcokat, találkozni a jó ismerősökkel, barátokkal, élvezni a román vendégszeretetet.

 Vendéglátóink jóvoltából a Retyezát legnagyobb vízeséséhez kirándulhattunk. Itt a legbátrabbak a vízesés előtt drótkötélen, sziklamászó beülőben egy görgővel csúszhattak le. Vajdahunyadtól délre, a Ruszka-havasok keleti lábánál, a Csolnakosi-tó volt a következő úticélunk. A vajdahunyadi vasmű vízellátását a Cserna folyó 50 évvel ezelőtti felduzzasztásával biztosították. A vasmű már nem működik, a festői tó partján viszont egyre több nyaraló, panzió, sőt, kemping épül.

És hát Vajdahunyad vára! Egyre szépül..




 Meg aztán ott a dévai vár lábánál megbúvó Bethlen-kastély és a solymosi vár; a vár lábánál lustán kanyargó, itt-ott zátonyokat, szigeteket építő Maros folyó...