Granny mandala

Új helyet találtam a kézimunkázáshoz: a hálószoba egyik sarkában, egy kanapén, közel az ablakhoz és a fűtőtesthez vackoltam be magam. Aztán kötögetés közben gondolatban megpróbáltam egy kicsit átrendezni a szobát. Adott a két ajtó, két ablak és a cserépkályha; szóval olyan nagy bútortologatásról szó sem lehet. Maradnak az apróságok: új párnák, függönyök, takarók, esetleg egy új szőnyeg… Aztán végül egy terítőt készítettem, pedig eddig  nem is volt ilyesmi a kanapé melletti asztalkán. És most határozottan elégedett vagyok az eredménnyel! A mintát a Crochet with Raymond blogon találtam. Bár nagyon tetszenek a színei, meg sem próbáltam utánozni, inkább a maradékaimmal gazdálkodtam: Barka Gilice és Kabala fonalakból, négyes tűvel horgoltam. Átmérője 33 cm.

Amikor befejeztem, azért még utánanéztem, mit kell tudnom a  mandaláról. A mandala a tökéletesség szimbóluma. Maga a szó kört jelent, a kör pedig a legtökéletesebb forma. Évezredek óta használják meditációs technikákhoz. Már az elkészítése is egy meditációs gyakorlat! Hát ezért is szeretek annyira grannyt horgolni! Semmi sem pihentetőbb számomra, mint haladni körbe-körbe, váltogatni a színeket, és közben számolgatni: három…egy…három… Ideális utazós, tévézős, barátnős-beszélgetős kézimunka.

Azután a színek! Mert az sem mindegy, hogy milyen színeket használunk. Nem tervezgettem sokat, kiraktam magam elé egy halom maradék fonalat. Pirossal kezdtem, számomra a tüzet, az otthon melegét jelképezi, e köré kerültek a sárgák  – még mindig a tűz szimbólum! – majd a zöldek. És ne ijedjünk meg a szürkétől sem: a lelki gyógyulást, szelídséget, szeretetet és hűséget jelenti a mandalák színmisztikájában.

 

Olyan jó most már ide telepednünk – igen, van mindig segítőtársam – és az egyre hosszabbodó délutánokon kötögetni, várni a tavaszt, tervezgetni… Szeretnék párnákat is, aztán egy takarót az ágyra…

Nekem sikerült a belső hangom vezérelte mandalát kiválasztanom, amely ezentúl már része lesz mindennapjaimnak, és úgy érzem, harmonikus kapcsolatban van a bensőmmel.  És nézzétek, másokra is milyen jótékony hatása van az én mandalám: Garfield testtartása, a mudrája* mindent elárul. Teljesen ellazult, szerintem sikerült a megfelelő meditatív állapotba kerülnie.

* mudra: szimbolikus kéztartás, segíti az elmélyülést

Kötött sál

 Mr Yarnartnak egy Robin Ulrich-sál, 10 dkg  Barka Takaró Krokodil árnyalatból, 4-es tűvel. A minta ingyenesen letölthető a Ravelryről, és amint az alsó képen is látszik, akár a másik oldala is hordható.

Szeretnék majd egyszer az eredeti Frostlight-sálhoz hasonló finom halványszürkét is. De addig is itt egy kép, a héten készítettem. Ilyen az én "fagyfény"-képem. Ugye, milyen szépen rímel a fagyott fű zöldje a sál színére?

Fonalak!

Nézzetek be Zandiflorához, nyitott egy webáruházat, és ebből az alkalomból játékot hirdetett: ha szerencsés vagy, 10 dkg-ot nyerhetsz a boltban található fonalak közül.  A játék január 15-ig tart.

Kicsit utánajártam, hogy mások mit kötöttek ezekből a különleges fonalakból. A képeket a Ravelryn gyűjtöttem, úgy állítottam be, hogy ha rákattintasz egy képre, megnyílik az eredeti oldal.

Nem olcsó fonal, de már egy-két gombolyagból mutatós darab készülhet. Nagyon jól kombinálható valamilyen semleges színű fonállal, és amint a példák mutatják, akár csíkozva, akár valamilyen mintát belekötve szép kiegészítőkkel gazdagíthatjuk ruhatárunkat. 

 

 

Ha játszani szeretnél a fonalakért, nem kell mást tenned, kattints a logora és jelentkezz Andinál a játékra!

Egy év...

avagy amolyan visszatekintésféle. Mert jól esik újra és újra megnézni a képeket, újraélni a múltat, az elmúlt évet. A blog már a kezdetektől csak az életem egy részéről - és ez többé-kevésbé tudatos döntés volt -, kézimunkáról, utazgatásról, természetjárásról szól. Nemrég összeszedtem a nekem legjobban tetsző képeket, amelyek ugyan nem fényképészeti remekművek, de nekem sokat jelentenek: emlékeket, szép pillanatokat idéznek fel. És most először néhány kép a tavaly készült kézimunkákról.
 

Szeretem a nyugodt, csendes földszíneket, a barnákat, szürkéket...

 És itt vannak a zöldek és kékek: a növények, a levegő és a víz színei.

 

Jött aztán egy új kedvenc: a lila. Először óvatosan, egy halvány árnyalattal...

majd jöttek az egyre bátrabb, erőteljesebb árnyalatok...

... és még az ennél is élénkebbek:sárgák, pirosak, és egy-két tarka apróság. 

A képeket nézegetve vettem észre, hogy a legtöbb vagy vízparton, vagy a vízhez közel készült. Szabad időm jó részét is vízközelben töltöm: szeretek letelepedni a vízparton valami olvasnivalóval, kézimunkával, vagy a kutyával, fényképezőgéppel járni az ártereket. 

Néhány éve újra felfedeztük magunknak a Balatont! Különösen akkor szeretem, amikor elül a nyaralók zaja. Milyen szép ősszel, télen és tavasszal! Mennyi színe a víznek, mennyi árnyalata a kéknek, türkiznek, barnáknak!

És ha víz, akkor hadd szóljak a hegyekről is! Sokszor elég csak úgy, messziről csodálni… de vannak olyan hegyek, ahová muszáj felmászni…

...és vannak olyan helyek, amelyeket egyszerűen látni kell.

Hát ilyen volt ez az év. Valami hasonlót kívánok magamnak és nektek is az ideire: a feltöltődéshez szép helyeket, gyönyörű fonalakat, csodás kézimunkákat, boldog perceket…