2011. december 31.

BUÉK! Happy New Year!

Szeretetben, egészségben
legyen részed egész évben.
Légy szerencsés, vidám, boldog,
felejtsd el a bút, és gondot.
Kezdődjön hát egy új élet:
legyen békés, boldog éved!

2011. december 7.

Antracit - csavart mintás sál

Mr Yarnartnak, köszönetképpen a biztatásért, figyelemért és gondoskodásért. Két szálat összefogva, hogy jó meleg legyen, 75% gyapjú - műszál zoknifonalból kötöttem. Készítettem egy rövid leírást és rajzot  is a mintáról.

2011. november 30.

Szürke...szürke...

 
Szürke lett ez az egyszerű, nyakba való kendőcske is, ahogy szürkébe burkolózik mostanában minden körülöttünk. A szélén duplájára szaporítottam a szemeket, így a szegély enyhén hullámos lett.  
Ismét elvágyódtunk a hegyek közé. A ködben rejtőző hegyek, a befagyott tó... maholnap itt a tél...
Szerintetek merre jártunk?
Ködös őszi reggel: szürke ég.
  Ködbe tűnt most a messzeség.
    Nincsen hegycsúcs, az út pihen,
   Eltűnt a tér a fáradt semmiben.
     Néma felhőből hűvös köd szitál,
   Végtelenbe futott az őszi határ.
    Csendes a reggel, szürke a kék,
          Köd alatt alszik csendben az ég.     
                                                                       Hock Ferenc Antal                                        

2011. november 9.

Lussonium

Poncsó? Kendő?
Egyik sem! Erikánál láttam a napokban egy hasonló formájú, gyönyörű kötött stólakendőt. Az ő finom, légies csipkéje mellett az enyém sokkal rusztikusabb, így ideális kiegészítő darabja lett az őszi sétáknak, kirándulásoknak – a  hétvégén a Dunánál jártunk.

Kecskeméttől a Dunáig erdős-ligetes, borókával benőtt futóhomok-dűnék szegélyezték utunkat.

A római kori katonai település, Lussonium romjai Dunakömlődön találhatók. Indulás előtt érdemes végigböngészni a projekt honlapját: elolvasni az erődítmény történetét, megnézni egy rövid 3D filmet a település rekonstrukciójáról, és végigjárni a virtuális túrákat, így a romok között sétálva könnyebben elképzelhetjük, hogyan élhettek itt annak idején.

Komppal átkeltünk a Dunán. Az alacsony vízállás miatt rendkívüli látványt nyújtott a homokpad: mintha tengerparton sétáltunk volna… a finom homok érdekes csigákkal, kagylókkal van tele.

Hajóson még megnéztük a gyönyörűen felújított érseki palotát és kertet is.

Visszatérve a horgoláshoz: egy olyan darabra vágytam én is, amely nem csúszik le a vállamról, amely melegebb, mint egy kendő vagy egy stóla, de könnyebben vehető fel-le, mint egy poncsó, így született meg ez a darab. Nagyimintával horgoltam körbe-körbe egy nagy négyzetet, majd amikor elértem a kívánt méretetet, már csak két szomszédos oldalon folytattam oda-vissza haladó sorokkal a horgolást. 

Szép nagy darab lett, a nagyinégyzet oldala 50 cm, így a két szárny, vagyis a stóla rész szélessége is 50 cm, a belső oldala 90 cm, a darab külső széle a csúcsától mérve nagyjából 140 cm. 

Kagylómintával szegélyeztem. Négyes tűvel készítettem, szinte minden maradék gyapjúfonalamat belehorgoltam.  

Talán nem véletlen, hogy mennyire illik a színe a paksi Duna-parton látott homok és kagylóhéjak színéhez, a bágyadt napfényben fürdő táj késő őszi hangulatához.

2011. november 6.

Sorsoltam!

A játék nyertese ursa minor. Sok szeretettel gratulálok!

2011. október 31.

Giveaway

 
Julia Faranchuk Sun in Cold Water mintájához az Alpissima fonalat választottam. Finom, simogatóan puha sál készült a 30% merino gyapjú, 30% alpaca, 40% acryl, 50g/400m fonalból. A kendő méretei: külső oldala 200 cm, belül 140 cm; magassága középen 40 cm, a szélén 20 cm; súlya mindössze 40 gramm.
 A csipkeminta után rövidített sorokkal folytattam - most először próbálkoztam ilyesmivel... a Barka kötősuli videóját jó szívvel ajánlom a hozzám hasonló kezdőknek...
Tavaly októberben kezdtem a blogot, és először is szeretném megköszönni, hogy ennyien jöttök!  Köszönöm a sok kedves szót, amit a megjegyzéseitekben kapok, nagyon jól esnek! Egy játékot hirdetek: egy szerencsés olvasómnak szeretném ezt a sálat ajándékozni. Bárki játszhat, aki hagy itt egy megjegyzést! Sorsolás vasárnap, november 6-án, este 8 órakor.

2011. október 11.

A szép őszi estében...


A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,
a harsányrőt lomb a halk hervadásban,
a komorodó, fáradt föld felett
a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,
a le-lecsapó borzongó szelek,
melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:
mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt
élet szelíd mosolya, búcsúfénye -
az, amit embernél úgy nevezünk,
hogy: a fájdalom fenséges szemérme.
                                                   Фёдор Тютчев

2011. szeptember 20.

Őszi kék...

Kedvenc színeimből horgoltam ezt az őszies hangulatú kendő-sapka szettet.
A kendő mintája a népszerű South Bay Shawlette egyik változata: a lazább szerkezetű Elise Shawl mintáját választottam, mivel amúgy is szorosabban horgolok az átlagosnál. A sapka hasonló színekből rövid pálcákkal készült.
Már több hasonló kendőt - zöld és natúr színűeket is - készítettem. Most azonban teljesen más hangulatú lett.
...és hát igen... akaratomon kívül kipróbáltam egy számomra teljesen új technikát, a nemezelést. Így jár az, aki nem emlékszik pontosan maradék fonalainak összetételére...

2011. szeptember 14.

Nyárutó, őszelő...

Már a közelgő őszre gondolva kezdtem horgolni ezt a sapkát. Vékony gyapjúfonál két szálát összefogva, kettes horgolótűvel készült.

2011. szeptember 5.

Traveling Woman


Még júliusban nyertem a TarkaBarka Nyár játékon 4 gombóc Barka Marcipán fonalat. A Mimóza árnyalathoz egy közismert mintát választottam, amelyet már sokaknál megcsodáltam: Liz Abinante kendőjét. 

2011. szeptember 1.

Erdély

Két hetet töltöttünk Erdélyben,  gyönyörű tájakat  láttunk, csodálatos emberekkel ismerkedtünk meg, és sok-sok – számunkra nagyon fontos - helyet kerestünk fel. Vízparti városban élünk, minden szabad időnket a folyónál töltjük. Ha nyaralunk, kirándulunk, akkor talán éppen ezért leggyakrabban a hegyek közé vezet utunk.
A transzfogarasi úton kapaszkodtunk fel a Fogarasi-havasokba. Lélegzetelállító út vezet a 2000 méternél is magasabb csúcsok közé. Az augusztusi forróságból érkezve jól esett a jellegzetesen magashegységi, hűvös időjárás. És bizony jól jött a meleg ruha is!
A 90 km hosszú utat katonai célból, úgy negyven éve építették, 2042 m magasságig vezet fel, Összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van.
Alig szálltunk ki az autóból, az addig fejünk felett gomolygó felhők hirtelen ereszkedni kezdtek! Különleges élmény volt a sűrű ködben a 2034 m magasan fekvő Bilea-tó partján sétálni. Felettünk  a 2300-2400 méteres csúcsok, körülöttünk kézzel tapintható, sűrű felhő!
Gyalogtúráink következő helyszínei a Csomád-hegységben találhatók. A jellegzetes kénes szagot árasztó Büdös-hegyen és környékén a vulkáni utóműködés számos jele tapasztalható: száraz gázömlések, borvízforrások. Mofettáztunk is:  egy meredek ösvényen kapaszkodtunk fel az 1052 méteren fekvő torjai Büdös-barlanghoz. Az üregből kiáramló kénes-széndioxidos gázok gyógyhatása már régóta ismert.  Érdemes felkeresni az Apor lányok feredőjét, ahol Európában egyedülálló módon, nyolc forrásból tör elő bugyborékolva a különleges színű, timsós,  sósavat, kénsavat (vitriolt) tartalmazó víz.
Nem maradhattak ki a híres ikerkráterek, a híres Szent Anna-tó (Kelet-Európa egyetlen épen maradt krátertava) és a Mohos-tőzegláp. Kellemes séta a tó körül, a tőzeglápon egy érdekes túrán csodálhattuk meg a környék egyedülálló növényvilágát egy vezető segítségével. 
A Hagymás-hegységben, a Gyilkos-tó fölé magasodó Kis-Cohárd sziklacsúcsára is felkapaszkodtunk.  1344 m, oda-vissza 6 km, az ajánlókban 3 órás túraként szerepel… hm…. biztosan nem alföldi emberekhez igazították a szintidőt…  Már nem először sétáltam körbe a tavat, de ezúttal föntről a tó és a környező hegyek látványa óriási élmény volt.
A nagy hőség ellenére a szikla megmászása után lelkesen folytattuk túránkat a Békás-patak mentén. A  függőleges, 200-300 méteres sziklafalak határolta nagyjából öt kilométer hosszú szorost az Oltárkő uralja. Estére értünk vissza a szállásra, gyors vacsora, tisztálkodás, félájultan az ágyba… Közepesen nehéz túranap, átlagos erőnléttel azért teljesíthető.
A szászsebesi Vörös-szakadékot a talajerózió formálta. Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter. Anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő.
Kőköz. Természeti szépségekben gazdag sziklaszoros a Torockó-Nagyenyed országúton. 250 m magas sima felületű sziklafalak szegélyezik az országutat.
Eltöltöttünk pár napot a Székelykő alatt megbúvó gyönyörű kis faluban, Torockón is. Egyszerűen nem tudtam betelni a falu fölé magasodó, az ablakunkból is jól látható óriási szikla látványával.
Reggeli után indultunk, így sokáig a sziklák árnyékában haladhattunk az egyre meredekebb ösvényen.
Amikor felértünk a csúcsra, hirtelen megváltozott az időjárás: sötét felhők gyülekeztek, a közelben valahol le is csapott a zivatar. Félelmetes, ugyanakkor gyönyörű látványban volt részünk. Végiggyalogoltunk a gerincen, majd a másik, elég meredek oldalon leereszkedve megkerültük a hegyet, miközben györködhettünk a sziklák körül kavargó, percenként változó felhők látványában.
Másnap a közeli Tordai-hasadékot jártuk végig. A mintegy 2 km hosszú szakadékban a Hesdát-patak mentén 200-250 méter magas sziklafalak között vezet a vadregényes út. Többnyire könnyen járható, a veszélyesebb részeken láncokba kapaszkodva haladhatunk. 
 Persze nem csak a hegyeket jártuk: fürödtünk  a Medve-tóban, jártunk sóbányában, szász erődtemplomokban, kedves költőink, íróink emlékhelyein, gyönyörű falvakban és városkákban, felidéztük történelmünk nagy eseményeit, híres alakjait. Sokáig emlékezetes marad számomra egy hangulatos, verses nyárvégi séta a Házsongárdi temetőben.