2017. október 15.

Fák

 
Oly mozdulatlanul nyugodtak
A kerti fák az őszi fényben.
Talán a nyárról álmodoznak,
Csak egy levél hull néha szépen.
 
Az élet csöndje ez a béke,
A nyugalom e nagy tenyészet,
Örök erők szent szövedéke,
Lehullt levél én, elenyészek.
 
Avar leszek majd az avarban,
Míg fölöttem a fiatal fák
A lombjaikat diadallal
Az örök égnek fölmutatják. 
                                                Juhász Gyula

4 megjegyzés:

  1. Gyönyörű ez a vers! No és a fotó! Művészi!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a vers már régen itt motoszkált bennem. a kép nem tervezett, sokkal inkább a véletlen szülte: csak egy templomot sétáltam körbe :)

      Törlés

Örülök, hogy meglátogattál. Köszönök minden megjegyzést.