Naplóféle magamnak. Mert olyan jó később is
olvasgatni, nézegetni a képeket. Hosszú, 4700 km-es utunk első állomása Belgiumban, Brugge-ben
volt. Nyugat-Flandria legnagyobb városát a 13.
században alapították, és központja a középkor óta alig változott: keskeny utcácskák,
jellegzetes németalföldi házak.
A várost átszelő csatornák miatt észak
Velencéjének is nevezik. Ha Brugge, akkor csipke, sör és csokoládé. És ott van
az Onze Lieve Vrouwekerk - a brugge-i Notre Dame -, melynek
kereszthajójában látható a Madonna a gyermekkel, Michelangelo egyetlen olyan szobra,
mely még életében hagyta el Itáliát. Vagy a Szent Vér-bazilika, ahová a szent vér relikvia még az első
keresztes háborúból került ide.
És a fallal körülvett Begina-házak, amelyek a
12.-13. században épültek a női közösségeknek. Brugge-ben apácák kapták meg
ezeket a házakat. Mindannyian dolgoztak: munkájuk a betegápoláson,
leánynevelésen és a háztartáson kívül főként szövés, hímzés és csipkeverés
volt. A flamand beginaudvarokból - begijnhof -
tizenhármat vettek fel Világörökségnek, s ezek mindegyike szabadon
látogatható.
Brugge-t végig lehet rohanni egy nap
alatt is. Mivel jobban szeretem a lassú,
fényképezgetős-mélázgató sétákat a gyors bámészkodásnál, ide feltétlenül vissza kell még jönnöm, annak ellenére, hogy a bakancslistámon már másodszorra pipálhattam ki ezt a gyönyörű városkát.
Gyönyörű útra vittél el, köszönöm. :-)
VálaszTörlésés ez még csak az első állomás volt :)
VálaszTörlésFelvettük a listánkra! Hátha összefutunk! ;)
VálaszTörléshangulatos városka, és még közel is van hozzátok! biztosan van olyan része az évnek, amikor kevesebb a turista :)
VálaszTörlés