2017. október 15.

Fák

 
Oly mozdulatlanul nyugodtak
A kerti fák az őszi fényben.
Talán a nyárról álmodoznak,
Csak egy levél hull néha szépen.
 
Az élet csöndje ez a béke,
A nyugalom e nagy tenyészet,
Örök erők szent szövedéke,
Lehullt levél én, elenyészek.
 
Avar leszek majd az avarban,
Míg fölöttem a fiatal fák
A lombjaikat diadallal
Az örök égnek fölmutatják. 
                                                Juhász Gyula

2017. október 11.

Egy kis zöld

Alakul... A képről szerintem minden leolvasható: a karöltő kialakítása után az oldalvonalban egyenletesen szaporítva körbe-körbe horgolok. Haladok, ha nem is úgy, ahogy szeretném... pedig gyakran fél órával hamarabb kelek néhány sor kedvéért. Szeretem ezeket a csendes reggeli perceket. 

2017. október 3.

Ködös évszak előtt



Most gyűjtsd a fényt. Magas hegyekre menj,
ahol kékebb és ragyogóbb a menny.




A lelkedet csűr-szélességre tárd
és kéve-számra szedd a napsugárt.


Azt is, amit a nap búcsúzva ont,
ha arany küllőt vet a horizont,

 
s ott is, hol késő délutánokon
még megragyog fémsárga lombokon.

Zebegény

                                                                                                                   
Sietni kell. Egy nap leszáll a köd
és szűkre fogja szemhatár-köröd.
                                        Áprily Lajos