2017. december 4.

Szürke


Egy kilenc hónapon átívelő projektet sikerült végre befejeznem. Április végére már készen voltak a pulóver ujjai is, de aztán amikor jött a meleg, félretettem, hogy két maratoni nyári horgolásba is belevágjak. Így készült el közben a smaragd és világoszöld horgolt tunikám. 


Aztán ahogy hűvösödni kezdett, újra elővettem Mr. Yarnart pulóverét. Egy tűre szedtem a törzsét és két ujját, majd hozzáláttam a a vállrészhez. Sikerült időben befejezni: tegnap leesett az első hó, így Mr.Y. ha kissé fázósan is, de tőle teljesen szokatlanul hagyta, hogy lefényképezzem az új pulóverében :)














Kicsit meglepődtem, hogy az én majd' 190 cm magas emberemre elég lett 44 dkg Schachenmayr SMC Aventica fonal (120 m / 50 g, 65% akril, 25% gyapjú, 10% poliamid), mely rusztikus megjelenése ellenére finom, puha tapintású.

2017. november 20.

Tengersík


Berettyóújfalunál, az egykori Herpály falu mellett áll a XII. században román stílusban épült monostor kéttornyú, háromhajós maradványa. Ki tudja, hányszor kellett elutaznom mellette, hogy észrevegyem a házak mögött megbújó Csonkatornyot... Pár perces kitérő után folytattuk is utunkat, amelyre MrY. mellé kísérőnek szegődtem ezen a szép napon.


Eddig soha nem jutott az eszembe, hogy a Hortobágyra induljunk kirándulni. Általában a hegyek közé szeretünk menni, talán azért, mert annyira más, mint ahol lakunk. Pedig ez a puszta maga a csoda. Egyáltalán nem olyan unalmas, mint amilyennek első pillantásra tűnik...

http://www.hnp.hu/uploads/files/termeszetvedelem/cikk/2)medrek_szikerek_DJI_0543.jpg    https://i.ytimg.com/vi/_GVH0YuAPfk/maxresdefault.jpg

Aztán ott van a jó öreg kilenclyukú híd, amely helyén már a kora középkorban valamilyen biztonságos átkelőhely kellett álljon az itt átvezető sóút miatt. A ma is használatban álló kőhíd a hajdani fahíd helyére épült 1833-ban. És ez ma is Magyarország leghosszabb közúti kőhídja.

Második legnagyobb tavunk vízfelületét mozaikszerűen holtágak, csatornák, nádasok, szigetek tagolják.


2017. november 5.

Színeim

Az idén különösen gazdag  az ősz palettája. Egy hete szinte nincsen olyan nap, hogy ki ne mennék a Körös-partra gyönyörködni a kedvenc színeimben. Reggelente, a kelő nap sugarainál a legszebb. Ilyenkor a mocsári ciprusok lángoló színe a legfeltűnőbb. A vízi színpad egyik bástyájáról a legpazarabb a kilátás a liget fáira: ahány faj, annyi szín, annyi árnyalat.





Napról napra egyre fogy a zöld, hogy átadja helyét valami hihetetlenül  harsány tarkaságnak. Talán ezért is esett olyan jól az utolsó centiket horgolni, az utolsó simításokat elvégezni a blúzomon, pedig általában ilyenkor már alig várom, hogy valami újba kezdhessek.
 
 A hosszú séták után - ez volt a másik jó dolog az egy hét szabadság alatt -  szépen lassan befejeztem a zöld blúzt is. Igaz, ezt már csak jövő nyáron fogom hordani, de akkor is nagyon örülök.


























Itt-ott még pár sor rövidpálcával, majd ráköltéssel szegélyeztem.


A négyzeteket és a szegélyt hármas, a többit négyes tűvel horgoltam. Az oldalvonalában egyenletesen szaporítva alakítottam ki az enyhén ívelő A-vonalat: mellbősége 100 cm, alul pedig 136 cm. A blúz teljes hossza pontosan 80 cm, bár ez nem volt tervezett (addig horgoltam, amíg volt a fonalból).




























                                                                                                                                                                        Álmodj magadnak szép napot,
                                                                                                                                                                        Ha már a nyár úgy itt hagyott.
                                                                                                                                                                        Álmodj magadnak színeket,
                                                                                                                                                                        Ha benned minden szürke lett...

                                                                                                                                                                                                                      Shakespeare

2017. november 1.

Mulandóság


Szentes, Református nagytempom


Akit megcsap a mulandóság szele, rájön, milyen csoda élni. Az "Emlékezz a halálra!" mondás nem fenyegetést jelent, hanem azt, hogy szüntelenül tartsd ajándéknak az életedet - mert minden nap ünnepnap!        Müller Péter
                                                                                                                                                                                                                                                                    

2017. október 23.

Ködben


  Nem is vagyok csak hegedűhúr
  nem is vagyok csak csobogás
  az ablak előtti időn túl
  patak vagyok és semmi más

  És ködben állnak kinn a fák
  suhogva mint a mente
  és elszállnak az ifjúság
  végén a végtelenbe.
                          Gyurkovics Tibor

2017. október 15.

Fák

 
Oly mozdulatlanul nyugodtak
A kerti fák az őszi fényben.
Talán a nyárról álmodoznak,
Csak egy levél hull néha szépen.
 
Az élet csöndje ez a béke,
A nyugalom e nagy tenyészet,
Örök erők szent szövedéke,
Lehullt levél én, elenyészek.
 
Avar leszek majd az avarban,
Míg fölöttem a fiatal fák
A lombjaikat diadallal
Az örök égnek fölmutatják. 
                                                Juhász Gyula

2017. október 11.

Egy kis zöld

Alakul... A képről szerintem minden leolvasható: a karöltő kialakítása után az oldalvonalban egyenletesen szaporítva körbe-körbe horgolok. Haladok, ha nem is úgy, ahogy szeretném... pedig gyakran fél órával hamarabb kelek néhány sor kedvéért. Szeretem ezeket a csendes reggeli perceket. 

2017. október 3.

Ködös évszak előtt



Most gyűjtsd a fényt. Magas hegyekre menj,
ahol kékebb és ragyogóbb a menny.




A lelkedet csűr-szélességre tárd
és kéve-számra szedd a napsugárt.


Azt is, amit a nap búcsúzva ont,
ha arany küllőt vet a horizont,

 
s ott is, hol késő délutánokon
még megragyog fémsárga lombokon.

Zebegény

                                                                                                                   
Sietni kell. Egy nap leszáll a köd
és szűkre fogja szemhatár-köröd.
                                        Áprily Lajos