2013. december 12.

Kötött sapka, kendő

Mindkettő igazi stash-buster, vagyis fonalfaló darab. A fonal (Adriafil Zaffiro, 230m/25 g, 37%pamut, 35% super kid mohair, 22%Polyamid, 4% gyapjú, 2% Elasthan) éppen két éve vár a sorsára. A kék és zöld egy részéből akkor két sálat horgoltam. A tarka pulóver után valami pihentető, kevés odafigyelést igénylő kézimunkára volt szükségem.
A kendőt a sötétebb fonal két szálával, 4-es tűvel kezdtem sima kötéssel. A buklészerű, bolyhos anyag nem is igényel semmilyen mintát. A képen látható módon egy idő után az egyik szálat a világosabbra cseréltem. Majd pár centi után ismét váltottam: mindkét szál világos, és innentől lusta kötéssel folytattam. Végül egy szálával, a sötétebb fonallal sima kötéssel 2 cm-es fodort kötöttem a szélére (2 sima *1 ráhajtás, 1 sima, 1 szaporítás a keresztszálból, 1 sima,1 ráhajtás.* a csillagok közötti részt ismételjük a sor végéig).
A sapkát 100 szemre kezdtem a sötét fonal két szálával. 3 cm-t kötöttem sima kötéssel, majd újabb hármat fordított kötéssel. Éppen itt elfogyott az egyik sötét szál is, de szerencsére a világosabból maradt még annyi, hogy a sötét mellé fogva be tudtam fejezni a sapkát. Így a sapka is színátmenetes lett. A kezdéstől mért 12 cm után kezdtem fogyasztani: a fogyasztás első sorában *18 fordított, a 19-20. szemet simán össze* ezt 5-ször ismételjük. A következő sorban 17 fordított, a 18-19. szemet simán össze. A harmadik sorban 16 fordított, a 17-18. szemet itt is simán összekötjük. Így folytatjuk a fogyasztást soronként mindig öt helyen, amíg 5 szemünk nem marad. A maradék szemeket összehúzzuk, eldolgozzuk.
Összesen 60g sötét és 25g világos rózsaszín fonalat használtam el ehhez a fantasztikusan puha, pihekönnyű együtteshez.

2013. december 4.

Mintakendő

Régóta ki szerettem volna próbálni néhány - számomra legalábbis - különleges kötésmintát. A hímzett mintakendők mintájára készítettem el a saját kötött kendőmet. Nem terveztem előre, menet közben alakult a minta: sima kötéssel kezdtem, majd egy- és kétszínű struktúramintákkal folytattam, ügyelve arra, hogy a színek és minták váltakozása harmonikus legyen. A szaporítást kétféle ráhajtással végeztem, így a kendő széleit a hagyományos lyuksor szegélyezi, míg középen tömör lett.
 3 és feles tűvel a halványbarna ás púderrózsaszín Red Heart Baby (50g/190m) fonalból kötöttem. Horgolok hozzá egy barna sapkát is...

2013. november 26.

Szürke nagyiponcsó

Ismét egy poncsó. Ráadásul megint nagyimintával. És most biztosan sokan lemondóan legyintenek: ez is szürke... Pedig nem is olyan reménytelen ez a szín. Finoman a háttérbe húzódva nagyszerű alapot ad az élénkebb daraboknak. Képzeljük csak el színes kiegészítőkkel: egy piros vagy zöld blúzzal, esetleg sállal. És nem csak szürke szoknyával... És akkor még nem is szóltam a szürke rengeteg árnyalatáról! Szinte hihetetlen, de 65 nevet találtam a szín névlistáján!
 
                         Foncsorozott, szürke üveglap a tenger,
                         tükrében a fémes, horgany-szürke ég,
                         madárrajok könnyű, fehér foltja villan,
                         s feldereng a sápadt, szürke messzeség.
         
                        Fenn a nap beteg-szín, hályogos korongja
                        vánszorog az égen, bágyadt, lankatag;
                        a szelek letették komor trombitájuk,
                        s a szelíd homályban ráhanyatlanak.
                                                               Rubén Darío
Négyes tűvel 35 dkg fonalat horgoltam ebbe a darabba. Mintája azonos a lila és barna színűével. Mindig készítek egy próbadarabot, ennek alapján kiszámolom a kezdő sor hosszát: most egy 160 szemből álló láncszemsorral kezdtem. Aztán egy sor egyráhajtásos pálca után csak horgoltam körbe-körbe a minta szerint. Jó hosszú lett: középen éppen a térdemig ér.

2013. november 20.

Kis szürke

Mellényke vagy rövid ujjú kardigán? Még nem döntöttem el, minek is nevezzem... mindenesetre egy jól kihasználható darab lett belőle. A nyakánál kezdtem, abszolút egyszerű, könnyen köthető a fazonja. Pici szűkítők a derekán - így sokkal csinosabb. A gomboláspántnak csak a nevében van gomb, én gombok nélkül készítettem. A fonal a Coats promóciós fonala volt, Helsinki néven árulták (340 m / 200 g). 40 dkg-ot vettem, és az utolsó centiig elhasználtam.



2013. november 5.

Csiperke

Finom, hálós mintájú gyöngyékszer, amely eredetileg a gyimesi csángó nők viseletének volt része. A mintát Oláh Márta Népi gyöngyékszerek című kiadványában találtam. A hagyományos - bordó és fekete - színek helyett én réz színű cseh gyöngyből fűztem. Sokféleképpen díszíthető kis nyakék: én minden második pikó fölé egy nagyobb zöld gyöngyöt tettem.

2013. november 3.

Memento

A hajad oly fekete,
a ruhád oly fehér:
az ifjuság igérete
az élettel felér.

Ó, csal az ember élete!
ki tudja, mi nem ér?
Ruhád is lesz még fekete,
hajad is lesz fehér...


Es liegt der heisse Sommer
Auf deinen Wängelein;
Es liegt der Winter, der kalte,
In deinen Herzen klein.

Das wird sich bei dir ändern,
Du Vielgeliebte mein!
Der Winter wird auf den Wangen,
Der Sommer im Herzen sein. 
                                  Heinrich Heine

2013. október 24.

Jasper

Három különböző méretű csiszolt képjáspis gyöngyből fűztem a legújabb nyakláncomat. Az egyszerűnek látszó homokbarna, sárgásbarna gyöngyök közelebbről szemlélve tele van érdekes rajzolatokkal, mintákkal. Színe miatt az egyszerű öltözetek dísze lehet.

A jáspis a görög "jasper" szóból származik, melynek jelentése foltos, pettyes kő. Rendkívül elterjedt a természetben, a világ szinte minden táján megtalálható. Magyarországon Gyöngyösorosziban lehet nagyon szép példányokat találni. Egyszínű jáspis ritka, majdnem minden színben létezik, általában tarka, mintás, csíkos felületű. Jellemző színe a piros, vörös, zöld, sárga, barna és néha a kék. Ahogy hűvösödik az idő, egyre gyakrabban kötök-horgolok. 3½ -es. tűvel, mindössze 46 gramm maradék gyapjúból kötöttem ezt az aprócska (110x50cm) nyakbavalót.

2013. október 3.

Ősz



                          Csönd lepi borókás partok meredélyét,
                          Az ősz, a pej kanca, fésüli sörényét.

                          Folyamszegély hűs leple felett
                          patkói kék csengése lebeg.

                          Remete szél, óvakodva, lassan
                          avart tapos útkanyarulatban.

                          Égő-piros csipkebokorra hajolva
                          láthatatlan Krisztus sebeit csókolja. 
                                                     (fordította: Weöres Sándor) 

Csiszolt amazonit kövekkel díszítettem ezt a láncot,
melynek kékjei rímelnek Jeszenyin őszének kékjeire.
A karneol nyakláncom is igazi őszi kedvenc lesz...
 
Egy régi ékszeremet is átalakítottam: lebontottam az 
elvásott bőrről, és újrafűztem a kerámia gyöngyöket.
                          Осень

                                   Тихо в чаще можжевеля по обрыву.
                                   Осень — рыжая кобыла — чешет гриву.

                                   Над речным покровом берегов
                                   Слышен синий лязг её подков.
 
                                   Схимник-ветер шагом осторожным
                                   Мнёт листву по выступам дорожным

                                   И целует на рябиновом кусту
                                   Язвы красные незримому Христу.                                                                   

                                                                                   Сергей Есенин 

2013. szeptember 12.

Kedvenc


Mostanában ez a kis karkötő az egyik kedvencem. Ha valakiben a képek déjà vu érzést keltenének, ne keressék az okot: ezt a mintát már korábban is mutattam. Szerettem volna még egy kevésbé feltűnő, sok holmihoz illő karkötőt.
Közben fűztem egy zöldet is...

2013. szeptember 3.

Nagyiponcsó

                                    Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök,
                                    dalt próbál szegény, a füvek között.
                                    Szakad a húr, szétfoszlik a vonó -
                                    nem nótaszó ez már, de búcsúszó.
            
                                                                                                                                                                           Zelk Zoltán                         

A poncsót 40 dkg zoknifonalból horgoltam, mintája azonos a korábbival.

2013. augusztus 21.

Kanyargós út

A Beadwork magazin 2011 őszi számában jelent meg Jann Christiansen Winding Path - Kanyargós út - karkötője. Könnyű minta, kezdők is bátran megpróbálkozhatnak vele. Nekem inkább az jelentett kihívást, hogy az üzlet hatalmas kínálatából összeválogassam a nekem tetsző színeket. Az eredeti után egy francia blogon találtam egy nagyon tetszetős változatot. Hasonló földszínekből - japán és cseh gyöngyökből - képzeltem el a magamét. Rögtön két színváltozatot is készítettem. Kíváncsi lennék, hogy mutatna bronz gyöngyökkel vagy ezüstben és feketében...

2013. augusztus 16.

Turquoise

Megint fűztem... és ismét egy karkötőt néztem ki magamnak. Régi kedvenceim a türkiz és a türkinit, így aztán nem is volt kérdéses, hogy milyen színeket választok: kétféle (türkiz és bronz) 6 mm-es cseh fazettázott és 8/0 japán bronz gyöngyöt.
Maradt pár csiszolt gyöngy, éppen elég egy bogyóra - bőrre fűzve kész is a karkötőhöz illő medál. Ezt  is a tekla bogyó mintájával készítettem.
Közben eszembe jutott, hogy egy régi fülbevalóm talán éppen illik majd az új karkötőmhöz...

2013. július 28.

Kék Duna


Egy osztrák legenda szerint a szerelmesek kék színűnek látják - az egyébként szürke - folyót. Pedig dehogy szürke! Én magam is láttam, kérem szépen, igenis kék! De ahhoz, hogy ilyen gyönyörű, hihetetlenül kéknek, néhol égkéknek, máshol mélykéknek lássam, Bécstől – szegény ifjabb Strauss! – jóval messzebb kellett utaznunk: le egészen az Al-Dunáig.


Érdemes út közben egy-egy várnál, erődítménynél megállni, emlékezni  a magyar történelem kimagasló alakjaira, fontos eseményeire. Kezdjük a péterváradi erőddel, melyet a „Duna Gibraltárja” néven is emlegetnek. Az itt álló ősi vár 1526-ig magyar kézen volt. Óratornyán híres óra, melynek furcsaságát az adja, hogy a mutatók fordítva működnek, a kismutató mutatja a perceket, a nagymutató pedig az órákat, hogy a Dunán hajózók már messziről láthassák a helyi időt. Egy másik történet szerint éppen a hajósok megtévesztésére találták ki ezt a fordított órát a furfangos városlakók. A déli forróságban az óra alatt látható kis gekkónak valószínűleg fogalma sincs arról, hogy milyen nevezetes helyet választott a napfürdőzéshez. Pétervárad a nevét egyébként az uradalom birtokosáról, Péterről kapta, aki tulajdonképpen a Bánk Bán Petur bánja volt, s aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait.


Belgrád váránál 1456. július 22-én Hunyadi János és Giovanni  da Capestrano (Kapisztrán Szent János) legyőzték a tízszeres túlerőben lévő törököket. A keresztény világban a nándorfehérvári győzelem emlékét őrzi a déli harangszó. S itt van az a híres bástya, melyről a legenda szerint Dugovics Titusz a mélybe vetette magát, magával rántva egy török katonát, így akadályozva meg hogy az kitűzze a török zászlót a várfalra. És bár a Dugovics-legenda történeti hitele kétséges, mi több, valószínűleg maga Dugovics is kitalált személy, de azért mégsem szívesen számol le az ember egy lelkesítő nemzeti legendával.


A Duna és a Morava összefolyásánál, az egykor 21 tornyú Szendrő vára a délvidék egyik nagy erőssége volt. Amikor Nándorfehérvár a magyar király kezére szállt, még élt a szerb állam, és volt fejedelme. De nem volt királyi székhely, azért Nándorfehérvár pótlására egy királyi udvar befogadására is alkalmas várat kellett építeni. Ez az új vár lett Szendrő. Ez magyarázza a vár méreteit - több mint 10 hektárnyi területű -, hiszen egyszerre kellett a török elleni védelemnek és a középkori királyi udvartartás kívánalmainak megfelelnie. A Balkán leghíresebb építésze emelte a konstantinápolyi erődítések mintájára. A falakat egy-egy település ide vezényelt jobbágyai építették fel, mégpedig meghatározott falszakasz felépítésére szerződve vagy kötelezve. Így aztán a falak szerkezete, díszítése nagyjából 20 méterenként teljesen más. A vár egyik ostrománál halt meg Kinizsi Pál.


A Vaskapu-szoros bejáratánál fekszik Galambóc vára. Ostromolta Mátyás király, majd Kinizsi Pál is. Többször került török kézre. A vár egyik ostromának emlékét őrzi Arany János Rozgonyiné című balladája. A Duna szabályozása miatt  a vár egy része a vízben áll, a műút a váron keresztül vezet, több, a sziklákba vágott alagúton keresztül.




A Vaskapu valójában nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú rendszer a Szerb-Érchegység és a Déli-Kárpátok között. A Duna első szűkülete Galambóc váránál van. 


Ezután következik Gospodin Vir szurdoka. A sziklák 500 méterre emelkednek a folyó fölé, és a szárazföldről is csak nehezen közelíthetők meg. Itt, a Duna-parton egy patkó alakú platón található Lepenski Vir, ahol már Kr. e. 7000 körül éltek emberek. 


Házaik a Duna felé néztek, közöttük átjárók vezettek a folyó felé, az épületek háta pedig azonos távolságra volt a környező szikláktól.
A házak szokatlan formájúak voltak: alapjuk egyenlő szárú háromszög. Belsejükben szögletes kövekből épült téglalap alakú tűzhely található. A tűzhelyek meghosszabbításában kőből készült házi oltár, ezen helyezték el a folyami kövekből készült szobrokat. Minden szobor a folyóparton található homokkő tömbökből – óriási kavicsokból - készült.
A szobrokat egy része egyszerű geometriai formákat mutat. Találtak furcsa, halszájú embert ábrázoló szobrokat is, melyeknek valószínűleg szakrális szerepük volt. 8000 éves koruk ellenére hihetetlenül moderneknek tűnnek ezek a tojás formájú óriáskavicsok: alkotóik alig avatkoztak be a folyó évezredes formáló-csiszoló munkájába.


Ez után következik a legszűkebb szurdok, a Nagy Kazán-szoros. A folyó a felső szakaszon, a Nagy-Kazán-szorosnál a legkeskenyebb, mindössze 150 méter, s itt a sziklafal 300 méter magasan tornyosul a zúgó víz fölé.. A Kis-Kazán valamivel szélesebb. A kettő között találjuk a dubovai kiöblösödést. A víz itt közel 80 méter mély, ez a folyó legmélyebb pontja. Összehasonlításképpen: Budapesten a a Széchenyi hídnál még csak 350 méter a Duna szélessége, Belgrádnál már az 1 km-es szélességet is megközelíti!
Orsovánál egy szélesebb szakasz után következik az utolsó szűkület,szűkebb értelemben ezt a helyet nevezik Vaskapunak, ahol a folyó kilép a Havasalföldre.


Odafelé a szoros déli, szerb partján - a valamikori római Traianus-úton – haladtunk, visszafelé egy kis herkulesfürdői kitérő után a román oldalon jöttünk. Mindkét útvonal vadregényes, közvetlenül a Duna partján vezet. De még ennél is nagyobb élmény volt végighajózni a szoroson!