2013. július 28.

Kék Duna


Egy osztrák legenda szerint a szerelmesek kék színűnek látják - az egyébként szürke - folyót. Pedig dehogy szürke! Én magam is láttam, kérem szépen, igenis kék! De ahhoz, hogy ilyen gyönyörű, hihetetlenül kéknek, néhol égkéknek, máshol mélykéknek lássam, Bécstől – szegény ifjabb Strauss! – jóval messzebb kellett utaznunk: le egészen az Al-Dunáig.


Érdemes út közben egy-egy várnál, erődítménynél megállni, emlékezni  a magyar történelem kimagasló alakjaira, fontos eseményeire. Kezdjük a péterváradi erőddel, melyet a „Duna Gibraltárja” néven is emlegetnek. Az itt álló ősi vár 1526-ig magyar kézen volt. Óratornyán híres óra, melynek furcsaságát az adja, hogy a mutatók fordítva működnek, a kismutató mutatja a perceket, a nagymutató pedig az órákat, hogy a Dunán hajózók már messziről láthassák a helyi időt. Egy másik történet szerint éppen a hajósok megtévesztésére találták ki ezt a fordított órát a furfangos városlakók. A déli forróságban az óra alatt látható kis gekkónak valószínűleg fogalma sincs arról, hogy milyen nevezetes helyet választott a napfürdőzéshez. Pétervárad a nevét egyébként az uradalom birtokosáról, Péterről kapta, aki tulajdonképpen a Bánk Bán Petur bánja volt, s aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait.


Belgrád váránál 1456. július 22-én Hunyadi János és Giovanni  da Capestrano (Kapisztrán Szent János) legyőzték a tízszeres túlerőben lévő törököket. A keresztény világban a nándorfehérvári győzelem emlékét őrzi a déli harangszó. S itt van az a híres bástya, melyről a legenda szerint Dugovics Titusz a mélybe vetette magát, magával rántva egy török katonát, így akadályozva meg hogy az kitűzze a török zászlót a várfalra. És bár a Dugovics-legenda történeti hitele kétséges, mi több, valószínűleg maga Dugovics is kitalált személy, de azért mégsem szívesen számol le az ember egy lelkesítő nemzeti legendával.


A Duna és a Morava összefolyásánál, az egykor 21 tornyú Szendrő vára a délvidék egyik nagy erőssége volt. Amikor Nándorfehérvár a magyar király kezére szállt, még élt a szerb állam, és volt fejedelme. De nem volt királyi székhely, azért Nándorfehérvár pótlására egy királyi udvar befogadására is alkalmas várat kellett építeni. Ez az új vár lett Szendrő. Ez magyarázza a vár méreteit - több mint 10 hektárnyi területű -, hiszen egyszerre kellett a török elleni védelemnek és a középkori királyi udvartartás kívánalmainak megfelelnie. A Balkán leghíresebb építésze emelte a konstantinápolyi erődítések mintájára. A falakat egy-egy település ide vezényelt jobbágyai építették fel, mégpedig meghatározott falszakasz felépítésére szerződve vagy kötelezve. Így aztán a falak szerkezete, díszítése nagyjából 20 méterenként teljesen más. A vár egyik ostrománál halt meg Kinizsi Pál.


A Vaskapu-szoros bejáratánál fekszik Galambóc vára. Ostromolta Mátyás király, majd Kinizsi Pál is. Többször került török kézre. A vár egyik ostromának emlékét őrzi Arany János Rozgonyiné című balladája. A Duna szabályozása miatt  a vár egy része a vízben áll, a műút a váron keresztül vezet, több, a sziklákba vágott alagúton keresztül.




A Vaskapu valójában nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú rendszer a Szerb-Érchegység és a Déli-Kárpátok között. A Duna első szűkülete Galambóc váránál van. 


Ezután következik Gospodin Vir szurdoka. A sziklák 500 méterre emelkednek a folyó fölé, és a szárazföldről is csak nehezen közelíthetők meg. Itt, a Duna-parton egy patkó alakú platón található Lepenski Vir, ahol már Kr. e. 7000 körül éltek emberek. 


Házaik a Duna felé néztek, közöttük átjárók vezettek a folyó felé, az épületek háta pedig azonos távolságra volt a környező szikláktól.
A házak szokatlan formájúak voltak: alapjuk egyenlő szárú háromszög. Belsejükben szögletes kövekből épült téglalap alakú tűzhely található. A tűzhelyek meghosszabbításában kőből készült házi oltár, ezen helyezték el a folyami kövekből készült szobrokat. Minden szobor a folyóparton található homokkő tömbökből – óriási kavicsokból - készült.
A szobrokat egy része egyszerű geometriai formákat mutat. Találtak furcsa, halszájú embert ábrázoló szobrokat is, melyeknek valószínűleg szakrális szerepük volt. 8000 éves koruk ellenére hihetetlenül moderneknek tűnnek ezek a tojás formájú óriáskavicsok: alkotóik alig avatkoztak be a folyó évezredes formáló-csiszoló munkájába.


Ez után következik a legszűkebb szurdok, a Nagy Kazán-szoros. A folyó a felső szakaszon, a Nagy-Kazán-szorosnál a legkeskenyebb, mindössze 150 méter, s itt a sziklafal 300 méter magasan tornyosul a zúgó víz fölé.. A Kis-Kazán valamivel szélesebb. A kettő között találjuk a dubovai kiöblösödést. A víz itt közel 80 méter mély, ez a folyó legmélyebb pontja. Összehasonlításképpen: Budapesten a a Széchenyi hídnál még csak 350 méter a Duna szélessége, Belgrádnál már az 1 km-es szélességet is megközelíti!
Orsovánál egy szélesebb szakasz után következik az utolsó szűkület,szűkebb értelemben ezt a helyet nevezik Vaskapunak, ahol a folyó kilép a Havasalföldre.


Odafelé a szoros déli, szerb partján - a valamikori római Traianus-úton – haladtunk, visszafelé egy kis herkulesfürdői kitérő után a román oldalon jöttünk. Mindkét útvonal vadregényes, közvetlenül a Duna partján vezet. De még ennél is nagyobb élmény volt végighajózni a szoroson!


20 megjegyzés:

  1. Gyönyörű helyek és képek :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. és képzeld, alig találkoztunk turistákkal! de ez a fényképeken is látható :)

      Törlés
  2. Válaszok
    1. képeken is szép, hát még a valóságban...

      Törlés
  3. Sosem értettem miért hirdetnek hajózást a Dunán...Most már értem :-) Gyönyörű képeket hoztál megint!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a duna mentén (a szorosban is) minden kis kikötőben lehet bérelni kisebb-nagyobb hajókat a "kapitánnyal" együtt. mi végighajóztunk oda-vissza a kis- és nagy-kazán-szoroson.

      Törlés
  4. Szép tájak, történelmi beszámolóval.
    Jó volt elidőzni nálad!

    VálaszTörlés
  5. Júj, de jó helyeken jártatok! Köszi a töriórát!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a nyaralásaink mindig ilyen aktívak: menni, menni, minél többet látni, tanulni. lehet, hogy egyszer ki kellene próbálni az árnyékban punnyadozást is valamelyik tengerparton? :D most is három országban jártunk: horvátországban, szerbiában, romániában. szóval ez a beszámoló csak a jéghegy csúcsa :)

      Törlés
    2. Tengerparti aszalódás nekünk is egyet jelentene a halállal. Na de 3 ország, hűűű! Ez aztán az aktív pihenés! :D

      Törlés
  6. Milyen csodaszép, kalandos helyeken jártatok megint!!! :o)
    Köszi a képeket és a beszámolót!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon vadregényes, romantikus túra volt :)

      Törlés
  7. Gyönyörű helyek, szép fotók és beszámoló!

    VálaszTörlés
  8. Nagyon szépen köszönöm ezt a képes beszámolót, nagyon élveztem! Közben eszembe jutott Noémi és a Szent Borbála... :)
    Egyszer nekünk is el kellene menni...!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, mi is emlegettük az aranyembert is! a szoros gyönyörű, de hogy milyen lehetett jókai idejében...? sok szigetet azóta ellepett a víz. egyszer tényleg látni kell azt a helyet. mint ahogy szeretném majd egyszer látni a forrást és a deltát is :)

      Törlés
  9. es iden is milyen csodalatos nyaralasban volt Reszed (Reszetek) !!!
    imadom olvasni, nezegetni.
    te szoktad az utat megtervezni? nagyon tetszik, csudaszep

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a legtöbb utat közösen tervezzük: térkép, internet, ötletek innen-onnan... most egy kis társasághoz csatlakoztunk, megtetszett a program :)

      Törlés

Örülök, hogy meglátogattál. Köszönök minden megjegyzést.