2018. június 20.

Előítélet

Szénfekete, csillogó haj a metrón. Tetovált alkarok. Szépen formázott, ápolt szakáll, szemöldök. Ártatlan, csodálkozó szempár. Kezében hátizsák. Amikor találkozott a tekintetünk, magához húzta hátizsákját. Várjunk csak! Hátizsák. Fekete haj és szem. Terrorizmus. Merényletek. Oklahoma, Omagh, Madrid, London, Boston, Brüsszel, Párizs, Moszkva, Bécs... Már én is teljesen megőrültem‽ A következő megállónál leszálltunk. Éppen egy két tanítási nyelvű egyházi iskolába igyekeztünk egy szakmai napra. A terembe lépve a tanári asztalon ismerős hátizsák. Mögötte ismerős szempár. Ő volt Dani bácsi.

A hivatalos program zárásaként vendéglátóink elkísértek a közeli Szent István Bazilikába. A körkilátóba sok-sok lépcsőt megmászva jutottunk fel. Nagyon érdekes a templom külső és belső kupolája közti hatalmas tér. A kupola kívül teljesen körbesétálható. 

10 megjegyzés:

  1. Ez jó lecke! Először félreértettelek, azt hittem, Dani bácsi azért húzta magához a hátizsákot, mert feltételezte, el akarod tulajdonítani. ;) Hiába, a pedagógusról már annyi mindent feltételeznek, pláne, hogy ránézésből látszunk! :o
    A bazilika tetején körbesétálni nagy gyönyörűség, nem is értem, miért preferálják olyan sokan az óriáskereket...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jó lecke volt mindenképpen :) és nagyon jó órát láttam. a bazilikában már voltam többször, de a kilátóban most jártam először. az óriáskerék eddig kimaradt...

      Törlés
  2. Visszajöttem, mert megakadt a szemem a pipacsos képeden lévő Márai idézeten. Sosem hallottam még, ellenben eszembe jutott egy hasonló értelmű kedvencem Konfuciusztól.
    "Happiness is not at the top of the mountain, but in how to climb."
    Próbáltam többször magyarítani, de sosem lett az igazi.
    És most itt ez a Márai. Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Füveskönyvből a kiragadott idézet szövegkörnyezete: Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.

      Törlés
    2. Szép és igaz, s éppen aktuális. Meg is keresem a könyvben.
      Köszi!

      Törlés
  3. Van az a hírmennyiség, ami már áttöri a falat, és óhatatlanul hatással van az emberre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. volt olyan, amikor rokon miatt aggódtunk, de volt személyes "élményünk" is. évekkel ezelőtt, igaz. azóta is belém rögzült, hogy repülőtéren, metrón, tömegközlekedési eszközökön kerüljem a hátizsákosokat. ami azért is furcsa, mert én is gyakran hátizsákkal utazom :)

      Törlés
    2. Én is többnyire hátizsákos vagyok. :) Viszont inkább a gazdátlan csomagok miatt szoktam pánikolni.

      Törlés
    3. valóban nem megnyugtató látvány a sarokban felejtett csomag.

      Törlés

Örülök, hogy meglátogattál. Köszönök minden megjegyzést.