Első pillantásra bizarrnak tűnhet: sétálgatunk az utcákon, és gondolatban bejárhatjuk szinte egész Magyarországot. Egy kis leltár: 60 hektáron 8 tájegység 247 kiállítási épület, közel 26000 kiállított darab... Egy óriási, élő múzeum, melyet érdemes aktívan végigjárni, kipróbálni mindent: például a tésztakészítést, gyöngyfűzést, szappanfőzést, sőt, az egyik ház elé telepedett muzsikusok jóvoltából akár táncolhatunk is. A szépen gondozott kertekben különleges - de ma már egyre több helyen újra látható - növények. Egy idő után olyan érzésem volt, mintha nagymamáméknál, a tanyán járnék, éppen úgy, mint gyermekkoromban: ismerősek a szobák, a bútorok, tárgyak elhelyezése, ismerős a konyha, a kamra is...
Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek,
gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén
keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak
szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban.
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halkszavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt. (Wass Albert)
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halkszavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt. (Wass Albert)
Gyönyörű képeket készítettél!!! És ez az idézet: fantasztikus! Köszi!
VálaszTörléséppen ilyen nosztalgikus hangulatban jártam ott; megfogott a rúdra akasztott ruhák látványa: mintha valaki most ébredt volna, kinyitotta az ablakot, hogy szellőztessen, aztán kiment a kúthoz mosdani. W. A. írása mintha erre az érzésre rímelne.
VálaszTörlésGyönyörű képeket, gondolatokat osztottál meg.
VálaszTörlésKöszönöm!
jutka, én köszönöm!
VálaszTörlésA legjobb Skanzen amit valaha láttam. Kár, hogy olyan keveset járok oda...A képek is és az idézet is gyönyörűek!
VálaszTörlésGyönyörü képek, az idézet pedig tényleg nagyon illik ahhoz a képhez! Hol van ez a skanzen?
VálaszTörlésHena, ez a szentendrén van! Zsuzsa, tőlünk ez elég messze van,így ha már ott voltunk, jól kihasználtuk a lehetőséget, nyitástól zárásig ott voltunk, még életemben nem voltam ennyi időt egyszerre ilyen helyen :D és avégén sietnünk is kellett, hogy zárásra a kapuhoz érjünk. persze gyerekekkel azért körülményes lenne egy ilyen maratoni múzeumlátogatás :) végignéztük a filmeket, mindent kipróbáltunk, sokat beszélgettünk és igyekeztünk minél többet látni, piknikeztünk... szóval jól eltelt az idő :)
VálaszTörlésA Skanzent én is nagyon szeretem. Szépek a képek, érezni a hely hangulatát.
VálaszTörlésNagyon régen szeretném megnézni, most megint eszembe jutott, talán most, köszönöm!
VálaszTörlésCsilla, Rita, köszönöm!
VálaszTörlésJól esett ez az időutazás!Wass Albertnek minden szavát szeretem! Jajj, az első két kép...a kedvenceim!
VálaszTörlés