2012. december 31.
2012. december 24.
2012. december 19.
Csend a tavon
Csend van a tó tükörén.
Kert.
Napeső.
Puha séta.
Napeső.
Puha séta.
Mit nézed a tó tükörén
arcodat,
ifjú poéta?
arcodat,
ifjú poéta?
ráncba gyűrődik a sík lap.
Arcod
idők tükörén
szétfut,
a semmibe sikkad...
Dsida Jenő
2012. december 9.
Lélekmelegítő
Talán ma volt a leghidegebb idén télen, minden sötét, szürke és fagyos. A vasárnapi ebéd utáni csendben, a cserépkályha mellett, takarókba burkolózva elővettem a maradék fonalaimat, és amíg Mr Yarnart mellettem szunyókált, gyorsan el is készítettem neki ezt a négy rusztikus, vidám kis függőt.
2012. december 6.
Dúdoló
Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek.
Lassún, mint akit nem is kérnek
lennék Föld felett lengő ének...
(Farkas Árpád)
2012. november 15.
Kötött sál
Csavart mintával, szürkéből Mr Yarnartnak! 34 szemre kezdtem, az elnyújtott, ritka fonatokat ezúttal rizsminta szegélyezi.
10 dkg Red Heart Niki (106m/50g, 80% Acryl, 20 % gyapjú) fonálból kötöttem 4-es tűvel.
10 dkg Red Heart Niki (106m/50g, 80% Acryl, 20 % gyapjú) fonálból kötöttem 4-es tűvel.
Amint a képen is látszik, nagyjából arasznyit kötöttem a bordásan, majd a minta szerint folytattam a kötést, hétszer ismételve azt. A másik végére is egy hosszabb bordás rész került.
A minta nagyon haladós, úgy tízcentinként kerültek elő a segédtűk, a
visszáján pedig fedetten - simára simát, fordítottra fordítottat -
kötöttem.Mérete: 16 x 130 cm.
2012. november 12.
Csavart mintás sapka és sál
Kötöttem egy rusztikus, sportos sapka-sál szettet, túrázáshoz! Kb. 15 dkg fonal kellett hozzá. A sál asszimetrikus mintájú, az öt-öt szem lustakötéses szegély között egyszer kötöttem a mintát. Mérete: 18x115cm.
A sapkát 4 cm-es patentszegéllyel kezdtem, majd körbe kötve négyszer ismételtem a sál mintáját.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha csak három-négy szemet kell csavarnom, nem szoktam segédtűt használni. Biztosan sokan köttök hasonlóan, de akinek ez új, mutatok egy videót. Kis gyakorlás után szerintem sokkal gyorsabban lehet haladni ezzel a módszerrel.
2012. november 5.
Kötött zokni
Csak egy csíkos zokni. Talán túl színes, talán túl csíkos, de úgyis túrázáshoz kötöttem, a bakancsban meg ki látja? Másrészt milyen kár, hogy kevesen látják, nagyon vidám darab, mosolyogni támad kedvem, ha ránézek. Éppen illik a természet - néha meglepően vadul - élénk színeihez.
Aztán mondhatnám azt is, hogy az őszi lombszínek ihlették fuszeklimat,
de ez nem igaz. A fonal régi szerzemény, még a nyáron kezdtem kötögetni, két és feles zoknikötőtűkkel. Sokat nem kellett számolgatnom, csak arra figyeltem, hogy azonos csíkkal kezdődjenek. A sarkánál kicsit csaltam: mivel túl tarka lett volna, így egyszerűen kivágtam a színes részeket, hogy egyszínű legyen. Tudom, vannak hibái, de én elégedetten hátradőlve, büszkén mutogatom. Valahogy így:
És nektek hogy tetszik?
2012. október 31.
Traveling Woman
Talán a legkalandosabb kötésem. A történet akkor kezdődött, amikor két éve megláttam egy padlizsánszínű kendőt. A minta már korábban is tetszett, de amikor megláttam ezt színt, tudtam, hogy egy hasonlót nekem is kell majd kötnöm. Aztán egyszer csak rendeltem - több más fonallal együtt - két Barka Cinegét. Aztán meg ahogy lenni szokott, mindig jött valami, ami elterelte a figyelmem "A" kendőről. Teltek-múltak a hónapok, talán meg is feledkeztem az én két Cinegémről, amikor egy blogjátékon nyertem egy kis monogramos párnát.
És hogy hogy került a képre a két gombolyagnyi Cinege? Hát nem én ástam ki a fonalas kosaramból! Mónika tette a párna mellé a csomagba ráadás-ajándéknak. Egy beszélgetésünk során derült ki, hogy - minő véletlen! - valamikor ő is vett két gombolyag padlizsánszínű Cinegét, mert - minő véletlen! - ő is éppen a TW-t szerette volna megkötni éppen ebből az árnyalatból. De ő vékonynak találta, így amikor megtudta, hogy nekem is van belőle, elküldte nekem. Na ezek után azonnal munkához láttam, és elhatároztam, hogy megkötöm neki, ha már olyan régóta vágyott éppen erre a kendőre. Kötögetés közben meg jókat mosolyogtam magamban, amikor elképzeltem, hogy meglepődik, amikor kibontja a csomagot. Nagyon jó volt kötni, a minta könnyen megjegyezhető, a fonallal isteni dolgozni, kár, hogy már nem kapható. Még szerencse, hogy még mindig van valahol a kosaram mélyén két padlizsánlila gombolyag...
2012. október 25.
Nyakmelegítő
Mindössze egy gombolyag Barka Vasárnap Cser árnyalatból 5-ös horgolótűvel készítettem ezt a nyakmelegítőt. Egy szép hosszú láncszemsort körré összekapcsoltam, majd erre egyráhajtásos pálcákat horgoltam, köztük egy-egy láncszemmel. Így haladtam körbe-körbe, amíg el nem fogyott a fonalam. Többféleképpen hordható, hálás kis darab: duplán a nyak köré tekerhető, csavargatható, vagy akár csak mint egy sálat, szimplán a nyakból lógathatva is hordhatom. Hossza 100 cm, szélessége 16cm.
2012. október 15.
Baktus
Öt-öt deka szürke és színátmenetes zoknifonalból kötöttem. Mintája roppant egyszerű, lustakötés: két sor szürke, két sor színes váltakozik. A színes sorok elején a szélszem után ráhajtással szaporítottam egy szemet. Amikor a rendelkezésre álló fonal felét elhasználtam - ilyenkor jól jön egy konyhai mérleg -, a szaporítások helyett fogyasztottam, azaz a színes sorok elején a szélszem után két szemet összekötöttem. Mérete 150x35 cm, akár többször is körbetekerhető a nyak körül.
Végül először szürke, majd a színes fonallal rövidpálcákkal szegélyt horgoltam, a háromszög csúcsánál a középső szembe mindkét sorban két-két rövidpálcát öltve, hogy szépen kifeküdjön a sarok.
2012. október 7.
Granny
Újra Granny-minta, mert szeretem, mert kell egy nagy, meleg kendő az ősz színeiből... Négyes horgolótűvel, 30 dkg akril fonalból készült, a rojthoz kicsivel több, mint egy gombolyag Barka Felhőt használtam. Mérete rojtok nélkül: 205x95 cm, a rojtok 8 cm hosszúak.
A lóhere-mintás rojt leírását a Ravelryn találtam, mindössze egy sor az egész: 14 láncszem, a tűtől a 4. láncszembe visszaöltve készítünk 1 egyráhajtásos pálcát, 3 láncszem, majd egy kúszószemmel beleöltünk ugyanabba a szembe, ahova az egyráhajtásos pálcát készítettük. Ismét *3 láncszemet készítünk, majd 1 egyráhajtásos pálcát, végül 3 láncszemet öltünk egy kúszószemmel ugyanabba a szembe, ahova az előző pálcacsoportot - levélkét - készítettük*. Végül elkészítjük az utolsó levélkét: a csillagok közti pálcacsoportot megismételjük. Ezután 10 láncszem, amelyet egy kúszószemmel leöltünk a kendőbe úgy, hogy egy szemet kihagyunk. 3 láncszem, egy szemet kihagyunk, egy kúszószem a kendőbe öltve. És innen ismételjük a mintát elölről.
Almaszüreten voltunk a nagybátyámnál, a képek az ő kertjében készültek.
2012. október 3.
Szelíd ősz
Milyen lehet a
pók hangja, s miről szólna
az őszi szélben?
Szelíd színek, illatok, ízek... finom pára a tó felett...
2012. szeptember 25.
Kötött kendő
Volt egy kis gyapjú fonalam, annyira vékony, hogy nyolc szálát fogtam össze. Különböző színűek - de a sok árnyalatot csak közelről látni -, együtt viszont szelíd, kellemes színné olvadnak össze. Nagyon illik hozzá az a kevéske Alpissima fonal, amelyet szegélyként kötöttem hozzá. A végeredmény egy aprócska, nyakba való kendő, amelyet sál helyett fogok hordani.
2012. szeptember 10.
Időtlen idő
Áll egy templomrom a puszta közepén. Senki sem tudja, mikor épült - valamikor az Árpád-korban. Senki sem tudja pontosan, mikor tűnt el a körülötte épült falu - talán a török uralom idején. Csak áll titokzatosan, távol minden lakott helytől valahol az ország közepén, Soltszentimre határában, nehezen megközelíthető helyen a pusztában. Még kövesút sem vezet arra, szőlők között kanyargó hepehupás, homokos úton közelíthető meg. Egy szép helyi legenda is kötődik a templomhoz: a hagyomány szerint a közeli királyi vadaskertben vesztette életét vadászat közben Szent Imre herceg, így emlékére apja, Szent István királyunk, egy templomot építtetett.
Román stílusban épült, vastag falakkal, lőrésszerű ablakokkal. Valószínűleg őrtoronyként is használták, de ma már a környékbeliek csak Csonka-toronynak hívják. Őseink házai kelet-nyugati tájolásúak voltak, és ebben rejlik ennek a templomnak is a különlegessége: bejárata dél felől nyílt, a nyugat felé néző toronyba belülről,
félköríves átjárón keresztül lehetett bejutni, amely fölött csúcsíves ablak. Ezzel az ablakkal szemben, a torony külső oldalán is van egy ablak.
Egyetlen egyszer az évben, szeptember elején, Imre herceg halálának napján, ha elzarándokolunk ehhez a romhoz, tanúi lehetünk egy érdekes fényjelenségnek: késő délután a két ablakon keresztül besüt a nap a templomba. A kis ablakok miatt a román kori templomok sötétek lehettek, de a lenyugvó nap egy fénysugara ilyenkor pár percre bevilágít, hogy a korábbi sötétséget a fény váltsa fel. A fény az élet, a feltámadás jelképe, és érdekes, hogy ez a jelenség éppen a herceg halálának napján látható. Mint minden szakrális hely, ez is különleges hatással van az emberre: kiszakadunk egy pillanatra a mindennapokból, az időből, találkozhatunk az elmúlással, és az ember örök életbe vetett hitével.
A szentély előtt, valahol az "M" betű fölött látható egy fénykör, amelyet azon a bizonyos két ablakon keresztül a lenyugvó Nap sugara vetített a földre.
2012. szeptember 4.
Kötött sál
Chevron mintákat keresgéltem, amikor véletlenül ráleltem Lisa Bruce sáljára. Aztán volt itthon 10 dkg Schachenmayr Nomotta Regia (420m/10 dkg, 75% gyapjú, 25% műszál) fonal...
A mintát a két szélén egy picit megváltoztattam - nekem így könnyebb volt kötni -, de ez alig észrevehető. Tervezője a Favorite scarf ever nevet adta a sálnak, és biztos, hogy ősszel nekem is ez lesz az egyik kedvenc sálam. Szeretem, ahogy a kedvenc földszíneim V-alakba rendeződve előbukkannak a kékek különböző árnyalatai közül.
2012. augusztus 30.
Granny
Nagyikendő, legyezőmintás szélcsipkével. Alpissima fonalból, 4-es horgolótűvel készítettem édesanyámnak. Könnyű kis vállmelegítő, nyári szabadtéri programokhoz. Szeretünk színházba járni, és már második éve júniustól szeptemberig ezt akár minden este megtehetjük. A vízi színpadon a hétvégi előadások mellett hétköznap esténként Vers a víz fölött címmel a békéscsabai Jókai Színház művészei verses-zenés esteket adnak.
2012. augusztus 27.
Kő kövön
Kíváncsi
vagyok, hányan ismerik fel a helyet, ahol legutóbb kirándultunk. Tavaly már jártunk itt, de akkor nem másztuk meg a hegyet a késő őszi sűrű köd miatt. Most
Upponyból hazafelé jövet végre ez is
sikerült.
A
ciszterci apátságtól – melyet még a tatárjárás előtt kezdtek építeni –
indultunk. 5 km-es tanösvény (amely valójában egy aszfaltozott! út) vezet a
hegyre. Viszont a kanyargós szerpentinről – amely egy régi bányaút,
és melyet szerencsére sorompó véd az
autósok elől – gyönyörű a kilátás. A környező dombságon túl látni a Mátra
vonulatait, sőt, jó időben a Magas –Tátrát is!
De az igazi meglepetés a hegy tetején vár. Egy hatalmas kősivatag, amelyet éles peremű fehér mészkősziklák szegélyeznek. Valósággal legyalulták a hegyet – egyes források szerint 7 millió köbméter hiányzik a csúcsáról.
A
bátrabbaknak érdemes a sziklák pereméről körülnézni!
Búcsúzóul
még egy kép, amelyen látni az egész levágott
hegyet: a Bélapátfalva fölé magasodó Bél-követ. Így, messziről is nagyon érdekes
látvány, de ami fönn van, az nagyon különleges – és szerencsére egy ideje már
védett is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)