Egy kicsi kendő Annás kertjéből.
Kendő, amely a nevével ellentétben nem is lett olyan kicsi. Sajnos,
elfelejtettem megmérni mielőtt elajándékoztam, ne is kérdezzétek. Éppen
eléggé nagy és nehéz ahhoz, hogy a húsvét előtti hideg és szeszélyes
böjti szelek majd ne lebbentsék le olyan könnyen az új tulajdonosa
válláról, akitől - igen stílusosan - Nagy László versét kaptam a köszönet szavai mellé:
Tél veszíti ingét, pirosodik Húsvét...
Ez is milyen szép! Erősödik a nosztalgiám, ebből is kellene megint készíteni. :)
VálaszTörlésnekem ez az első! mióta Anna elkészítette a mintát, készülök meghorgolni. és mennyi megvalósítandó tervem van még! ebből is szeretnék majd magamnak is.
TörlésÉn többet is horgoltam, de nekem sincs belőle. :) Egy azért van itthon,mert azt Vikinek készítettem.
TörlésEmlékszem a szép kendőidre, kár, hogy már nem blogolsz.
TörlésSzép színt választottál a szép mintához, biztosan örömmel használja majd a tulajdonosa!
VálaszTörlésSzerintem illik a temperamentumos egyéniségéhez :)
TörlésSzép és egyszerű.Színe is szép!!!
VálaszTörlésKöszönöm Vera. Itt az ideje, hogy magamnak is készítsek valami pirosat :)
TörlésNagyon jó lett! (A többiek már mindent elmondtak előttem. :) )
VálaszTörlésköszi Zsuzsi!
VálaszTörlés